Cukorbetegség és társuló lelki megbetegedések

/, Cukorbetegség/Cukorbetegség és társuló lelki megbetegedések

Cukorbetegség és társuló lelki megbetegedések

A cukorbetegség önmagában is nagy pszichés terhet jelent a beteg számára. A társuló lelki betegségek rontják az önkezelés minőségét, ezért fontos korai felismerésük és kezelésük. A leggyakoribb cukorbetegséghez társuló pszichés zavarok: a depresszió, a szorongás és az evészavar.

Depresszió: Az 1-es és 2-es típusú cukorbetegek kb. 30%-a szenved depresszióban. Egy áttekintő tanulmány eredménye alapján szoros összefüggés van a depresszió és a 2-es típusú diabetes között, az összekötő kapocs pedig az inzulinrezisztencia.

A depresszió azért is veszélyes, mert általánosságban azt lehet mondani, hogy minél kifejezettebbek a depresszió tünetei, annál több és súlyosabb a diabeteses szövődmény. Értelemszerűen, depresszió esetén a cukorbetegség kezelése is sérül, ezért pszichoterápia (például kognitív viselkedésterápia) szükséges. Egy amerikai tanulmány szerint a kontroll csoporttal összehasonlítva a kognitív viselkedésterápiával kombinált kezelésben részesülő betegek esetében, a 10 hetes kezelés után 85%-ában tünetmentessé vált a depresszió, szemben a kontroll csoport 27%-ával. A diabétesz pszichoterápiáját az a tény is támogatja, hogy a depresszió gyógyszeres kezelése során alkalmazott farmakonok egy része testsúlygyarapodást, inzulin-rezisztencia fokozódást okozhat.

Szorongásos zavarok: A depresszió mellett a szorongás is gyakori probléma a cukorbetegek körében. A szorongásos zavarok közül előfordulási gyakoriságuk miatt két körülírt formával külön kell foglalkozni.

Az egyik a diabetes szövődményeitől való félelem. A szövődmények veszélyét túlhangsúlyozó, helytelen edukáció indokolatlan félelmeket, téves hiedelmeket alakíthat ki a betegben, amelyektől való megszabadítás külön kognitív terápiát igényelhet.

A másik körülírt szorongásforma a hipoglikémiától való félelem, illetve a pánikzavar. A pánik és a hipoglikémia tünetei megtévesztésig hasonlóak. Ennek oka az, hogy mindkét esetben ugyanaz a stresszreakció indul be és a kísérő jelenségek ténylegesen azonosak (pl. remegés, izzadás stb.). A megkülönböztetéshez a vércukormérés elengedhetetlen. A hipoglikémia-félelemre számos jel utalhat pl.

  • túl gyakori (naponta hatnál többszöri) vércukor mérés,
  • szükségtelen közti étkezések beiktatása,
  • a vércukor szint – a személy által biztonságosabbnak ítélt- magasabb értéken tartása
  • félelem az egyedülléttől, az utazástól, sportolástól.

Ezek a szorongásos zavarok viselkedésterápiás módszerek segítségével sikeresen kezelhetők (és kezelendők).

Evészavarok: Az 1980-as években számoltak be először a szakemberek az evészavarok és a cukorbetegség együttes előfordulásáról.A kutatások szerint a cukorbeteg nők körében kétszer valószínűbben alakul ki evészavar, mint a nem cukorbetegek körében. Ennek egyik oka lehet az, hogy a betegség természetéből adódóan a személynek folyamatosan monitorozni kell az étkezéseit, a testsúlyát, elvárásoknak kell megfelelni, s ez folyamatos feszültséget és szorongást okoz. A diéta betartásának kudarca bűntudattal és kudarcélménnyel jár, amely még szigorúbb diétához, falásrohamokhoz és/vagy kompenzációs viselkedéshez vezethet (például az inzulinkezelés manipulálása a fogyás érdekében).

 

2018-03-15T17:05:43+00:00 március 15th, 2018|bejegyzések, Cukorbetegség|
error: